A Szómagyarító segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Szavazzon, vagy adjon meg új meghatározást!

Eddig 20578 magyarítás érkezett 15084 idegen szóra.

keresem

kolléga

munkatárs, kartárs; egyetemi diáktárs; lat collēga, tkp. con-lega 'hivataltárs', ered.'hivatali megbízását (vkivel) együtt töltő": con- 'együtt'| legare 'megbíz, kiküld, kiválogat' < lēg-

Kategória: Köznyelvi

Eddig összesen 2 javaslat érkezett erre a szóra, és 17 hozzászólás. Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!

  • • munkatárs

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem89.855072463768/100 (61 igen, 6 nem)

    • • Nem szeretem a munkatársaimat.
  • • szaktárs

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem36.363636363636/100 (11 igen, 20 nem)

    • • Hogy hol cseszték el a mipegátprogramozást , sajnos egyetlen szaktársam sem tudta megmondani , csak a Dani .

Beküld

Feliratkozás

   Új magyarítás érkeztekor email-es értesítést kérek

Nevem:

 



Email címem:

 

Feliratkozom

#1Hegedűs Sándor

2011-02-27 08:14:19

A 'munkatárs' nem újdonság! Teljesen bevett, meghonosodott és általánosan alkalmazott, elterjedt "fordítása" a kolléga szónak. Oly annyira, hogy az egykor ugyancsak közkeletű (bár némi szűkítést jelentő, így jelentésárnyaló) 'szaktárs' és 'kartárs' szavakat is kiszorította.

#2°V°

2011-02-27 08:52:50

Nem azonos jelentményű szavak a munkatárs, szaktárs, kartárs. A munkatárs általánosabb a másik kettőnél.

#3Erzsi

2017-02-16 04:30:56

A kolléga szó szerintem egy szűkebb értelmezése a munkatársnak. Kolléga csak ugyanabban a szakmában dolgozó ember. Pl. védőnő-védőnővel, orvos-orvossal, míg munkatárs az egy munkahelyen dolgozó védőnő az orvossal, vagy a takarítónő az orvossal.

#4Mandula

2024-04-10 20:00:11

Nem először találkozom a szómagyarítón vele: mi az, hogy nem azonos jelentményű? Talán nem azonos jelentésű! Vagy ez megint valami sznob manír? Mint az umlautos "e" betű?

#5R e n u k a

2024-04-10 23:12:10

Kb. akkora különbség van a jelentmény és a jelentés között, mint a követelmény és a követelés, vagy a szállítmány és a szállítás között.

#6Mandula

2024-04-15 11:23:24

Ez így kicsit kioktatónak tűnik, sebaj..., vitakultúra (gyerekszoba) kérdése. Ámi a lényeg, kategórikusan így nem is igaz! A jelentés szó ugyanis valóban jelenthet jelelentéstételt vagy beszámolót IS, de az egyes szavak, gondolatok mögött húzódó tartalmat (értelmet) IS így nevezzük. Azaz azt, amire gondolunk, amikor az adott hang- vagy betűkombinációt meghalljuk vagy olvassuk. Ha igaz lenne a vitatott megállapítás, vajon mit kezdenénk pl. a jelentésváltozás, jelentésmódosulás vagy a jelelentéstartalom, minden kétséget kizáróan létező és helyes szavainkkal?

#7L9ngei

2024-04-16 11:07:41

A culpa szónál nemrég ugyanezt a remek hasonlatot ugyanebben a kérdésben egyszer már megkaptuk. Igaz, a °V° profilt gazdája azóta elvetette. (Nem csoda, az az idők folyamán lejáratódott rendesen.) Ott is megtalálható egyébként az általa gondoltak hasonlóan világos cáfolata.

#8gyaloggos

2024-04-17 09:26:30

A szómagyarítón a jelentmény és a jelentés körüli ostinatoszerű bolhacirkusz is egy zsebkazinczy (°V°) számos csak rá jellemző megnyilnánulása közül. Felvehetjük nyugodtan a lapoviță alatti vesszőparipa-listánkra.

#9gyaloggos

2024-04-24 18:45:58

Dr. Balázs Géza: Szavak pontos használata (helyorseg.hu, 2022. március 23.): A jotta görög eredetű szó, JELENTÉSe: kis mennyiség. • Karakteres időjárás-jelentés: „Az elmúlt 24 órában egy nem túl karakán hidegfront vonult át felettünk.” A karakán melléknevet főleg emberre használjuk: karakán férfi, nő. JELENTÉSe: határozott, talpraesett, szókimondó. Persze elképzelhető karakán hidegfront is. De inkább használatos lenne egy másik melléknév: a karakteres, melynek JELENTÉSe: jellemző tulajdonság, jellegzetesség. Magyarul pedig ezt mondhatnánk: határozott vagy jellegzetes hidegfront."

#10L9ngei

2024-04-25 12:30:03

Zsebkazinczy (°V°) hiába beszél magas lóról, tudománya ismét csődöt mondott. Balázs Géza sem jelentményről beszél ezek szerint, mikor egyes szavak mögöttes értelméről van szó, hanem jelentésről.

#11L9ngei

2024-04-25 12:30:27

Zsebkazinczy (°V°) hiába beszél magas lóról, tudománya ismét csődöt mondott. Balázs Géza sem jelentményről beszél ezek szerint, mikor egyes szavak mögöttes értelméről van szó, hanem jelentésről.

#12L9ngei

2024-04-25 12:33:04

Valamit elbénáztam, így duplikálódott. Bocs'...

#13M.P.

2024-04-29 13:45:27

Rosszul mondja biztosan. Karika vé karika tarthatna neki egy kis nyelvi továbbképzést. Karikó Katalint korrepetálhatná biológiából, Rost Andreának adatna énekleckéket, Szoboszlait meg megtaníthatná kapura lőni. Szegedinek pedig elmagyarázhatná, merre folyik a Tisza.

#14gyaloggos

2024-04-30 12:24:56

Lőrincze Lajos: 1. Nyelvszokás és nyelvi norma = In: JELENTÉStan és stilisztika. (A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai) / Imre Samu szerk., Szathmári István és mások. Bp. Akad. K., 1974. 348-354. p. (Nyelvtudományi értekezések 83.) Szeged, 1972. aug. 22-25 2. Tudod-e, mit jelent? (Szavak JELENTÉSe) = NYéK, 16., (1974). 41-42. p. 3. berúgásról = NyéK, 27., (1977). 36-39. p. (Szavak JELENTÉSe) 4. Bundatörténet = Édes Anyanyelvünk, 11., 1989. 3. sz. 6. p. A bunda JELENTÉSének változása 5. Állati = Édes Anyanyelvünk, 12., 1990. 3. sz. 9. p. (Tavalyi jegyzeteimből) A "hiénázik" szó új JELENTÉSe

#15Pana

2024-05-02 06:45:05

Lőrincze Lajos még annyit sem tudott volna, hogy "kb. akkora különbség van a jelentmény és a jelentés között, mint a követelmény és a követelés, vagy a szállítmány és a szállítás között"?

#16L9ngei

2024-05-04 19:45:06

Mert még azelőtt meghalt, hogy a mi lángelméjű (lángelmélyű?) zsebkazinczynk publikálta volna e zseniális felfedezését.

#17Pásztor István

2024-05-05 13:41:27

Régi nóta ez is, de hát Peterdi Pállal szólva nincs régi vicc, csak öreg ember. (Egy csecsemőnek ugyanis minden vicc új.) Tehát vegyük át még egyszer: a jelentés szó egyaránt jelent beszámolót és mögöttes tartalmat, viszont a jelentmény kizárólag az utóbbit. Ami nagyon fontos: nyelvész szakmai körökben szinte kizárólag a jelentmény szót használják, a laikusok ugyanerre a fogalomra inkább jelentést mondanak. Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy mi laikusok vasúti váltóról beszélünk, míg a tősgyökeres vasutasok kizárólag kitérőnek hívják azt a valamit. Nincs tehát szó sznob manírról, vagy bármi hasonlóról, egyszerűen csak el kell fogadni, hogy valaki már csak megszokásból is ragaszkodik a szakzsargonhoz. És miért beszél Balázs és Lőrincze mégis jelentésről és nem jelentményről? Nos, nyilvánvalóan azért, mert nem egy szűk szakmai körnek, hanem a széles nyilvánosságnak szánták közlendőjüket. Megjegyzem, erre magyarítótársunk is figyelemmel lehetne, kioktató, nyegle hangütését a fent írottak ellenére én is helytelenítem.

 

Új hozzászólás

Beküld